Az utóbbi évben többen kerestek meg azzal a kérdéssel, hogy mit is kell egy újdonsült projektvezetőnek tanulni és miben kell képezni magát, hogy minél jobb legyen a szakmájában. Ez a kérdés elgondolkodtatott és egyben rá is vezetett arra, hogy milyen tulajdonságokat, készségeket és szaktudást látok fontosnak egy projektvezető esetében.

Amellett, hogy a projektvezetői képesítést a szerepkör fundamentumának tartom, nem lehet elmenni a tény mellett, miért fordulhat elő az, hogy hiába tanult projekvezető az illető és birtokában van minden tudásnak, metódusnak, trendnek és mégsem sikeres a szakmájában.

A mérnöki világban kitanulva a szerepkört több olyan kijelentést hallottam kollégáktól, mint a következőek; a projektvezető csak pushol, nem is tudja mi meddig tart, nem lehet vele beszélni, hiszen csak ül és telefonál. Hasonló kijelentéseket valószínűleg mindenki hallott és még ha az élét el is vesszük ezeknek a mondatoknak, pontosan megmutatják azt a vékony vonalat, ami megkülönböztet egy jó projektvezetőt a projektvezetőtől.

A jó kommunikáció a projektvezetői készségek egyik allappillére, mely elősegíti a csapat felé történő információáramlást és kiküszöbölhet megannyi félreértést. A kommunikációs tréningek legtöbbször nem csak azt takarják, hogyan is kommunikáljunk általánosságban, hanem a különböző személyiségtípusokon keresztül bemutatják, ami az egyik embernél működik az a másiknál miért nem.

Az időmenedzsment elsajátítása a projektvezető mentőöve lehet. Természetesen egy tréning nem fog rögtön csodát tenni, viszont egy lehetőséget ad arra, hogy az illető személyre szabhassa a hallottakat és beépítse azokat a mindennapi gyakorlatba.

A konfliktus sokszor erkerülhetetlen és a szoros határidők, egyéb stresszközeli szituációk kellemetlen hozadéka lehet. Vagy szemtanúi vagyunk, vagy mi magunk szembesülünk vele. Ezeket a helyzeteket legtöbbször helyes kommunikációval ki lehet küszöbölni, erre tökéletesek a tippek és metódusok, melyek egy konfliktuskezeléstréningen elsajátíthatóak.

Az interkulturális tudás napjaink egyik fontos része lett, hiszen a legtöbb multinacionális cég esetében már természetes, hogy több országból és akár kontinensből tevődnek össze a csapatok. Éppen ezért a különböző kultúrák és szokásaik ismerete elengedhetetlen és láthatóan megkönnyíti az együttműködést.

A személyes kedvencem a delegálás, mely sokszor alábecsült a fejlesztendő készségek között, viszont éppen annál fontosabb. A helyes időmenedzsment részévé válhat egyes feladatokat delagálni olyan kollégáknak, akik értenek hozzá és esetleg kevésbé leterheltek.

Az említett készségeket az emberek többsége idővel elsajátítja, hiszen a tapasztalatok által kikristályosodik mi a helyes és ami építőleg hat. Viszont egy kezdő projektvezetőnek nem mindig van meg ez az eszköztára és éppen ezért fontos, hogy a szakképesítés mellett nagyobb szerepet kapjanak a soft skill tréningek, melyek sokszor utánkövetést is igényelnek, melyben a projektvezető bemutathatja, hogyan építette be a tanultakat a mindennapokba.

Az említett készségek talán a legismertebbek és legtöbbször a céges tréningkatalógusok részei. Ezen kívül megannyi apró változtatás segíthet a projektvezetőkön, hogy a legjobbat hozzák ki magukból. A változtatások elősegítésére tökéletes opció lehet a napjainkban egyre nagyobb teret nyerő coaching, mely az individuális fejlődési iránymutatásnak és a bennünk rejlő készségek kihasználásának és maximalizásának az eredményes eszköze.

 

Megjegyzés és felelősség kizárása: Ezen Blogbejegyzés szerzője Szentkirályi Katinka, PMP®, a pmi.hu vendégszerzője. Az írás a szerző saját szakmai véleményét, megállapításait, következtetéseit tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik meg a PMI Budapest, Magyar Tagozat álláspontjával, illetve nem tekinthető hivatalos ajánlásnak, állásfoglalásnak, véleménynek a PMI Budapest részéről. Az írás szerzői és megjelenési jogai az eredeti szerzőt illetik.