2020.07.19. 01:00
PMP® vizsga család és munka mellett
Amikor januárban először hallottam a PMI®-ról és a PMP® minősítésről, ezek értékszemléletéről, felhalmozott tudásáról, támogató szerepéről, nem gondoltam volna, hogy március idusára jómagam is a képesítést magukénak tudható projektvezetők közé fogok tartozni. Nem sokkal korábban kapcsolódtam be a céges projektmenedzsment folyamat fejlesztési munkába, aminek kapcsán egyik kollégám megmutatta a PMP® komplex vizsgafelkészítő tréningen kapott anyagát. Átolvastam, és egyből a „döbb” hatás érvényesült nálam: létezik egy használható ismereteket strukturáltan összegyűjtő, szisztematikus, „konyhakész” tudást, módszert, eszközt és technikát átadó ismeretanyag. Már maga a folyamatcsoportokat és a tudásterületeket a folyamatokkal összesítő mátrix áttekintése is meghökkentett. Logikus, hatékony, átfogó. Ezek a jelzők jelentek meg a gondolataimban.
Az elmúlt tíz évben számos projektvezetői tudás átadására inicializált tréningen vettem részt, de általában úgy jöttem el róluk, hogy jó, jó, de akkor mit is kellene pontosan csinálnom, hogy jól végezzem a munkámat? Hogyan tudom az elhangzottakat megfelelően alkalmazni napi szinten az én projektemben? Talán másnak is megfordultak már hasonló gondolatok a fejében egy-egy tréning után. Ha nem, akkor jó képzésen volt. Olyan is akad.
A PMP® nemzetközi minősítés a PMBOK®-on alapszik, ami - végre - explicit tudást ad át a projektvezetőknek rendszerezett módon. Így hát eldöntöttem, hogy ez az én utam. Ha jól akarom végezni a munkámat, akkor ezt a tudást kell magamévá tennem. Ehhez pedig a minősítés megszerzése a cél, mivel a vizsga miatt motivált leszek abban, hogy kellő alapossággal mindent is megtanuljak ezzel kapcsolatban.
Itt jegyezném meg, hogy önmagában a vizsgafelkészítő tréningen elhangzottak is szemléletformálók. Nem kicsit, ellenben nagyon. De a teljes képet akkor kapjuk meg, ha elkezdünk készülni a vizsgára, elővesszük a PMBOK®-ot és egyéb könyveket. Na és ekkor szembesülünk az első nehezítő körülménnyel, nevezzük kihívásnak: adott a napi munkával töltendő minimum 8 órás munkanap, és akire érvényes, a családi élet egy-kettő-több gyerkőccel.
Ha elkezdjük bogarászni a témát érintő külföldi oldalakat a vizsgát sikeresen abszolváló fórum hozzászólásokkal, akkor a többség azt írja, hogy három-hat hónap „duration” mellett sikerült felkészülnie. Ez természetesen megfelel a valóságnak, ha nincs napi egy-két óránál több időnk a készülésre, és ezt sem minden nap tesszük.
Jómagam 2020. február 12-14. között voltam a felkészítő képzésen, a vizsgát pedig 2020. március 16-án teljesítettem 4 „Above Target” és 1 „Target” eredménnyel elsőre. Hallottam olyan személyről is, aki a felkészítő tréning után egy héten belül tett le sikeres vizsgát. Na az már „Ninja”. Mi maradjunk a halandók számára is elérhető céloknál. Ehhez szeretnék pár tippel szolgálni.
Szögezzünk le valamit az elején. Habár projektvezető vagyok, mégsem kezeltem projektként a vizsgafelkészülést, ellenére annak, hogy sok külföldi oldalon ajánlják a pontos tervezést, fejlődés követést, ütemezést. Úgy gondolom, nem túl komplex ez a projekt ahhoz, hogy ne lehetne egy papíron vezetve pár pontban menedzselni. Ráadásul a megnyert időt felkészüléssel is el lehet tölteni.
Az első, amit ajánlani tudok, hogy egy jó PMP® vizsgafelkészítő tréning kellő alapozást ad az egész felkészülésnek. Jómagam a Szinergia Kft. (Registered Education Provider) Komplex vizsgafelkészítő programján vettem részt Kiss Norbert, PMP®, PMI-ACP® vezetésével. Mind az elhangozott, mind a kiadott anyag magabiztosan megalapozta a tudást, lényegre törően, vizsgacentrikus szemlélettel adta át az elméleti minimumot (ami a vizsga sikeres teljesítéséhez szükséges minimum tudást jelenti). Nem beszélve a konzultációs lehetőségekről, amelyek nagyon hasznosak a felkészülés és a vizsgára jelentkezés során.
Ezt követően könyveket kezdtem olvasni. Szánom-bánom, de bevallom, hogy nem olvastam el a PMBOK®-ot. A felkészülés során folyamatosan belelapoztam az adott témakörökbe, de nem mentem át rajta sorról sorra. Véleményem szerint nem is erre való. Ez egy kézikönyv. Ha egy területtel kapcsolatban kérdés merül fel, fellapozzuk. Lexikont sem állunk neki elolvasni. Nem lenne bölcs dolog. Ellenben a Rita Mulcahy nevével fémjelzett PMP® Exam Prep Ninth Edition című könyvet nagyon ajánlom. Ez már emberi fogyasztásra alkalmas stílusban íródott. Kettő remek tulajdonsága van:
- (a) Bevezet minket a „PMI-isms”-be, ami elengedhetetlen a vizsgához. Szerintem minden projektvezetőnek ehhez kellene tartania magát a való életben is, nem csak a vizsgakérdések megválaszolásáig ismerni.
- (b) Nem feltétlenül a folyamat mátrix sorrendjét erőlteti, hanem a józan paraszti ész által követett utat mutatja be. Ez az életben való alkalmazás során jelent előnyt.
Kutakodásaim során belebotlottam egy igen remek, külföldi weboldalba, amit szintén szeretnék megosztani: https://edward-designer.com/web/pmp/ . Nagyon sok hasznos tanács, észrevétel megtalálható az oldalon, tudásterületenként kigyűjtve a legfontosabb dolgok. Akad itt egy egyedülálló tartalom is, ami tisztázza a 47 leginkább összekeverendő fogalmat: https://edward-designer.com/web/pmp-easily-confused-terms/
Az oldal továbbá tartalmaz egy gyűjteményt az ingyenes tesztsorokat tartalmazó oldalakról. Én csak ezeket használtam a felkészüléshez, nem vettem semmilyen fizetős kérdéssort, account-ot.
Pár gondolat a tesztkérdésekről (angol nyelvű oldalakon mock exam néven találjuk meg őket). Ajánlott nagyjából 1000-1200 darab különböző tesztkérdésen átrágni magunkat. Ennél több már csak önismétlés, tanulni nem fogunk belőle. Az éles vizsgán úgyis teljesen új kérdésekkel fogunk találkozni.
Sok helyen azt is ajánlják, hogy minél több, teljes, 4 órás, 200 kérdéses teszt vizsgát is töltsünk ki. Őszintén megmondva én talán kettő ilyet csináltam a felkészülésem vége felé, hogy lássam, miként kell majd beosztanom a szüneteket és az erőmet. Sportemberként is azt tudom mondani, hogy egy hosszútávú versenyre sem úgy készülünk, hogy a teljes távot ismételgetjük. Sokkal inkább többször edzünk a teljes táv 25%-50%-ával, a vége felé közeledve néhány 75%-os résszel megfűszerezve a felkészülést. Az utolsó néhány napban pedig nem csinálunk semmit, hogy a nagy napon „harapjuk” az adott sportot. Ezt tudom ajánlani a vizsgafelkészülésre is.
Még pár hasznos gondolatot írnék le, jól jöhet. Az egyik, hogy szokták kérdezni (én is megtettem), hogy mikor érdemes abbahagyni a felkészülést és vizsgára menni. Amiket olvastam, az egybevág a saját tapasztalatommal. Minőségi teszt sorokat kitöltve, ha stabilan 70-75% környéki eredményeket érünk el, akkor nagy magabiztossággal fogunk sikeres vizsgát tenni. Ezt a százalékot nem csak a 200 kérdéses tesztsorokra lehet alkalmazni, hanem az 50-100 kérdésesekre is. Statisztikailag helyes lesz. Az én eredményeim a fentebb említett weboldalon található kérdéssorok esetén 80-85%-osak voltak, ez elég volt a 4 AT és 1 T eredményhez. A vizsga pedig megvan 5 T eredménnyel is.
A másik a rövid idejű felkészüléssel kapcsolatos. Ennek egyik alapja, hogy minden nap készülünk 4-6 effektív órát. Sajnálom, csodák nincsenek... Ezt úgy lehet megtenni (ha tudjuk), hogy korán indítjuk a napot. Érdemes 1-2 órát tényanyaggal haladni a nap elején, majd egy kicsit foglalkozni kérdésekkel az ebédszünetben. Nem biztos, hogy ekkor kell hosszú beszélgetéseket lefolytatni a kollégákkal, ráérünk majd a vizsga után is, legalább lesz miről beszélni. Miután hazamentünk, foglalkozzunk egy kicsit a családdal (ha van), majd pedig jöhet az esti műszak a felkészülésben. A legtöbb ember amúgy is 16-18 órát tölt ébren egy nap a mai világban. A kulcs, hogy a nem alvással töltött időt csoportosítsuk át ideiglenesen. Így megoldható, hogy rövid átfutással készüljünk fel, ezáltal a tudás is mélyebb lesz. Gondoljuk meg, hogy az az anyag, amit három hónapja olvastunk, mennyire marad meg a vizsgára, ellenben azzal, amit pár hete olvastunk. No és a hétvége. Ekkor tisztán lehet effektív 8-10 órát tanulni, apróbb szünetekkel a nap folyamán. Erősnek hangzik, de csak három hétvégéről van szó. El kell dönteni, megéri-e. Szerintem megéri.
És ezzel el is érkeztünk a legfontosabbhoz, ami nélkül nekem sem sikerült volna ilyen rövid időn belül a felkészülés a teljes állású munkám és két kisgyermekem (3 és 6 év) mellett, ez pedig a családi támogatás. Én szerencsés voltam e téren. A türelmet és a támogatást ezúton is köszönöm feleségemnek és a két gyermekemnek. Én mindig azt mondom, hogy ezt az eredményt nem én értem el, hanem együtt csináltuk meg mind a négyen. Ez így helyes. Tehát a javaslatom, hogy vonjuk be a családot, és kérjük a támogatásukat. Ez nagyon sokat fog jelenti.
Bónuszként egy személyes tippet is átadnék, ami nekem már egyetem alatt is bevált. A felkészülés idejére érdemes beszerezni egy doboz Ginkgo Biloba étrendkiegészítő kapszulát. Ettől nem lesz senki sem okosabb, de remekül javítja az agy vér- és oxigénellátását, ezáltal több tényanyagot és sokkal könnyebben fogunk megtanulni, hosszabb távon megjegyezni. Én napi 2x 120 mg-ot toltam, érezhető hatása volt.
Remélem írásommal sikerült egy kis ösztönzést adnom ahhoz, hogy érdemes megtanulni a PMP® képesítés mögött rejlő tudást, és érdemes akkor is belevágni, ha elsőre úgy érezzük, hogy nekünk nincs lehetőségünk a felkészülésre. De van. Csak nem biztos, hogy egyedül kell mindent megoldani. És ahogy a HammerFall is megénekelte: „No sacrifice, no victory.”
2020.06.16 | Gábor Simon, PMP® | Project Leader at thyssenkrupp Components Technology Hungary Kft.