2023.03.01. 05:00
Miért sikertelen a projektek nagy része?
Visszatérő jelleggel lehet olvasni különböző statisztikákat arról, hogy a projektek igen nagy hányada sikertelen, vagy csak jelentős késedelemmel, a költségeket meghaladva lehet (rész)eredményeket elérni (lásd PMI Pulse of Profession 2020, PMSZ Projektmenedzsment Körkép 2022). A minap egy munkaerőpiaci elemzést olvastam és megütötte a szememet egy mondat, ami talán összefüggésben lehet a címben feltett kérdéssel.
Számos kutatóintézet (pl. Gartner, TechRepublic) foglalkozik a projektek sikerességének a kulcsával, a kudarcok okaival. Maga a PMI is részben azzal a céllal jött létre, hogy a szakmai közösség által jó gyakorlatoknak tartott technikákat és eszközöket felismerje, összegezze és terjessze. A személyes tapasztalatom is azonban ezekkel a törekvésekkel szemben az, hogy a projektek egy jelentős része kudarcot vall, vagy legalábbis nem az eredeti tervek szerint valósul meg.
Illusztrációként álljon itt a PMI Pulse of Profession 2020-as kiadvány egy kérdése és az arra adott válaszok összesítése:
Q: Az Ön becslése szerint a szervezetében az elmúlt 12 hónapban befejezett projektek hány százaléka volt, amelyek….?
PMI Pulse of Profession 2020 appendix alapján.
A különböző kimutatásokban megoszlanak a konkrét számok iparág, időszak, méret és földrajzi eloszlás szerint, de akár 70-80% is lehet a sikertelenség aránya. Számos okot feltárnak ezek a kutatások és nyilván az ördög a részletekben van, emiatt általános megoldás nincs is, vagy legalábbis a kollektív bölcsesség ezt nem tudta feltárni, és én sem teszek rá kísérletet.
Visszatérve az említett olvasmány élményre: egy egyébként igen tartalmas és tanulságos IT munkaerőpiaci értekezésben – a kontextusból szándékosan kiragadva – volt olvasható (kiemelés tőlem):
„(..) a projekt vezetés különösen jó választás lehet. Ez ugyanis az IT területén a legflexibilisebb szakirány, ami nem igényel semmilyen egyetemi képzést, azonban relatíve könnyen elsajátítható.”
Jómagam az ún. „accidental” projektmenedzser kategóriába esek, amikor is azt vesszük észre, hogy akarva-akaratlanul egyszer csak elkezdünk projektet menedzselni. Igen, sokan úgy lehetünk vezetői egy akár stratégiai fontosságú feladatnak, hogy semmilyen érdemi képzésben nem volt addig részünk.
De biztos, hogy ez a leghatékonyabb módja annak, hogy projekteket vezessünk? Aligha. Megítélésem szerint a projektek kudarcának az egyik lehetséges gyökér oka éppen a fenti megközelítés, hogy projektet mindenki tud vezetni, mint ahogy a focihoz is mindenki ért Magyarországon (mármint rajtam kívül). Abban az esetben pedig, ha a felsővezetők ill. döntéshozók is osztják ezt a vitatható nézetet, akkor könnyen feltételezhető, hogy borítékolva van a kudarc.
PMSZ Körkép 2022. kiadásában olvasható: „A projektsikert leginkább meghatározó vagy gátló tényezők egyértelműen a személyi jellegű, kompetenciához köthető faktorok. (..) a projektvezető és a hatékony projektmenedzsment kiemelt jelentőséggel bír a siker elérésében. Összességében a szervezetek 84%-a emelte ki ezt a sikertényezőt valamilyen megfogalmazásban.”
A helyzetet csak árnyalja, de nem cáfolja, hogy léteznek nagyon sikeres projektvezetők, akik ösztönösen rátalálnak a megfelelő eszközökre és sikerre viszik a projektet, rosszabb esetben kilépnek az adott projektből. Azoknak, akiknek nem adatott meg ez a képesség, inkább javasolt, akár egyetemi szinten is elsajátítani a projektmendzsment eszköztárát annak érdekében, hogy csökkenteni tudjuk a sikertelen projektek arányát.
Forrás
https://thisiswhatgoodlookslike.com/2012/06/10/gartner-survey-shows-why-projects-fail/
https://www.slideshare.net/CiscoBusinessInsights/journey-to-iot-value-76163389
A cikk borítóképe a Midjourney-vel készült.
Szerző
