Azt az elvet vallom (és ezzel bizonyára nem vagyok egyedül), hogy csak a folyamatos tanulással és önfejlesztéssel lehetünk sikeresek, hiszen napjainkban minden terület, ideértve a projektmenedzsmentet is, állandóan változik. A legtöbb szakterületen évről évre jelennek meg újdonságok, hatékonyabb módszerek, innovációk, ezért elengedhetetlen, hogy lépést tartsunk a fejleményekkel.

Akadnak azonban olyan területek, ahol lassabb a változás mértéke, időtállóbbak a korábban lefektetett princípiumok. Ilyen például a matematika izgalmas világa, és a hozzánk közelebb álló puha készségekkel (soft skills), produktivitással és pszichológiával foglalkozó tanulmányok, szakkönyvek. Itt jóval többször találkozunk sokadik, változatlan kiadásokkal, XX. századi első megjelenésekkel.

Ha már átrágtuk magunkat egy-két ilyen könyvön, akkor hamar rájövünk, hogy a recept a legtöbb esetben ugyanaz. Vegyél egy érdekes területet, alkoss pár vezérgondolatot, majd fűszerezd meg alaposan életszagú példákkal. Félreértés ne essék, az alapgondolatok általában hasznosak, sőt, sokszor a szerző ki is emeli, hogy ezek nem az ő találmányai, csak rendszerbe foglalta őket. Véleményem szerint a baj sokkal inkább az, hogy a könyv tartalmának 70-80% azért íródott, hogy legyen súlya neki. Érezze az olvasó, hogy kapott mennyiségi tartalmat a sok ezer forintos árért cserébe. Én azon az állásponton vagyok, hogy még akkor is kifizetném az eredeti árat, ha a valós tartalmat 50-100 oldalban megkapnám. Így legalább lenne lehetőségem egységnyi idő alatt több könyvet is elolvasni, és nem kéne a lényeget mindig kijegyzetelni.

Az is igaz, hogy sokan meg szeretik a mellékszálakat, a töltelék történeteket és az ismétlődő gondolatokat. Ennek is megvan a maga szerepe, olvasmányosabb tőle a mű. Szerencsére nem vagyunk egyformák.

Egy másik személyes gondolatom, hogy bár egész jól megértem az angolt, azért ilyen jellegű könyveket én magyarul szeretek olvasni. Próbálkoztam az eredeti nyelven íródott változatokkal is, de mindig azt vettem észre, hogy szavakat keresek ki a szótárból, vagy próbálom fejben összerakni a gondolatsort, amit a szerző még a bekezdés elején mondatokkal ezelőtt elindított. A végeredmény pedig, hogy a mondandó egy része nem jön át, ami meg igen, az sem marad meg sokáig, illetve leülepedni sem nagyon tud. Ha az anyanyelvemen teszem ugyanezt, akkor az agyam a kontextusba helyezésre és az elraktározásra égeti el a „processzoridőt”, és így egy elolvasás után is megragad a lényeg. Csak azt akarom mondani, illetve írni, hogy nem gáz, ha magyarul olvasunk ilyen jellegű irodalmat.

Egy kicsit elkalandoztam. Kanyarodjunk vissza a címhez. Szeretnék röviden bemutatni két könyvet, amiknek a mondanivalóját nagyon hasznosnak tartom, és bátran merem ajánlani a projektmenedzsmenttel foglalkozó kollégáknak, de még az egység sugarú felhasználó is hasznosíthatja őket a mindennapokban.

Dr. Stephen R. Covey: A kiemelkedően eredményes emberek 7 szokása

Ez a könyv remekül összefoglalja azt a hat szokást, amit mindenképp érdemes felvennünk. Függetlenül attól, hogy egy cég vezérigazgatója vagyunk, vagy csak jobb csoportvezetők szeretnénk lenni, az itt bemutatott szokások hasznunkra fognak válni. Továbbá a magánéletben és a családi életben is nagy segítségünkre lesznek a könyvben bemutatott viselkedési minták.

Az első három szokás az egyénre vonatkozik:

• Légy proaktív!
• Már a kezdetkor lásd a célt!
• Először a fontosat!

Hétköznapi nyelven arról van szó, hogy ne üljünk a babérjainkon, hanem legyünk kezdeményezőek, tudjuk előre, hogy mit akarunk elérni, ne csak céltalanul haladjunk, és mindezt úgy tegyük, hogy priorizáljuk a cél eléréséhez definiált feladatokat.

A második három szokás az együttműködésről szól:

• Törekedj a kölcsönös győzelemre!
• Először te értsd meg a másikat, azután értesd meg magad!
• Teremts szinergiát!

Egyszerűbb nyelven azt mondja, hogy legyünk kooperatívak, vegyük figyelembe a másik érdekeit is, tanuljuk meg empatikusan és értő figyelemmel hallgatni a másikat, és ne féljünk az együttműködéstől, ami nagyobb sikert hozhat, mint az egyéni erőfeszítés.

Könnyen beláthatjuk, hogy nem világrengető axiómák ezek, sokkal inkább a józan gondolkodás strukturális összegzése két csoportba szedve. Viszont, ha tudatosan figyelünk rájuk, akkor az élet számos területén érhetünk el sikereket. Ezt személyesen is meg tudom erősíteni, már sok helyzetben hoztak eredményt ezek a szokások.

A hetedik szokás pedig egy kakukktojás. Nekem az volt az érzésem, hogy csak azért van itt, hogy ne páros szám legyen a címben:

• Élezd meg a fűrészt!

Ez alapvetően a megújulásról, feltöltődésről szól, legyen az fizikai, érzelmi, mentális vagy spirituális. Amolyan ép-testben-ép-lélek mondandó, csak kicsit bővebben. Ezt a szokást sokan nem veszik figyelembe, pedig érdemes vele foglalkozni. De ahogy én látom, ez nem a sikerességhez kell, hanem a normál hétköznapokhoz (is) szükséges.

Végül egy tipp: aki a lényegre kíváncsi, ráadásul látványos formában, annak ajánlom Géczy Anikó prezi.com-os prezentációját, amit újra felhasználható licenccel tett közzé 2015. november 20-án.

https://prezi.com/bazghinml3bv/a-kiemelkedoen-sikeres-emberek-7-szokasa/

David Allen: Hatékonyságnövelés stresszmentesen

A mű a produktivitás témaköreben íródott, ezen belül is az időmenedzsmenttel foglalkozik. Viszont be kell vallanom, hogy ezt a könyvet nem sikerült végig olvasnom. Ennek oka, hogy erre a kötetre kiemelten igaz az önfejlesztő könyv sablon, miszerint az első negyedben felvezetjük, mire is lesz ez majd jó, az utolsó negyedben ismét leírjuk, hogy na ugye, ezért is lesz ez majd jó, a kettő között pedig többszörös ismétlésekkel leírjuk a józan paraszti ész módszert.

Amennyiben viszont az eljárásra koncentrálunk, akkor igen hatékony tanácsokat kapunk konyhakész tálalásban. Arra azért figyelni kell, hogy a leírt időmenedzsment nagyon alapos, részletes, és szerintem nyűgösen kivitelezhető lépésekből áll, amit lelkiismeretesen és kitartóan kezelni nagyon nehéz. Ellenben, ha adaptáljuk a saját lehetőségeinkhez, és csak a kellő mélységben megyünk bele az egyes pontokba, akkor egy remek segítséget kapunk a hétköznapokhoz vagy a munkánkhoz.

Kiemelnék pár követendő elemet:

• Mindent azonnal jegyezz le, ami az eszedbe jut, vagy feladatként megjelenik!
• Két perces szabály: ha ennyi időn belül elvégezhető, tedd meg azonnal!
• A listába gyűjtött teendőket rendszerezd, tisztázd, tervezd be!
• Rendszeresen tekintsd át a teendő listát, tartsd karban!

A könyvben leírt módszerre alapozva számos okostelefon alkalmazás is elérhető, hogy a hétköznapokban is hatékonyan tudjuk alkalmazni a megismert elemeket. Korábban a „Nirvana for GTD” (iOS, Android) programot használtam, később váltottam az azóta is velem lévő „Microsoft To Do” (iOS, Android) applikációra. Ez azt az előnyt is magában hordozza (számomra legalábbis), hogy integrálódik a Microsoft Outlook levelezőbe és naptárba, így egyben tudok mindent kezelni. Bátran merem ajánlani mindkettő alkalmazást.

Summa

Hogy miért jó ilyen könyveket olvasni? Nekem leginkább két okból: (a) vannak bennünk hasznos produktivitást növelő praktikák, (b) nagyon sokszor szimplán csak a motivációmat növelik. Persze kellő „távolságtartással” akár a személyiségfejlesztésben is sokat segítenek, értsd, nem érdemes minden részüket tényként kezelni, magunkra kell szabnunk a leírtakat.

Hogy megváltoztatják az életedet? Nem, ezt nem hiszem, és nem is tapasztaltam. Sokkal inkább a gondolkodásmódra vannak hatással, mondhatni szélesítik az ember látásmódját, a dolgokhoz való hozzáállását. Ha kellő alapossággal tesszük magunkévá a lényeget, akkor sokkal kevésbé ösztönösen fogunk cselekedni, és egyre többször fogunk tudatosan „eljárni” akár a hétköznapokban, akár a munkánkban.

És összességében eredményesebbek leszünk tőlük.

 

Megjegyzés és felelősség kizárása: Ezen Blogbejegyzés szerzője Simon Gábor, PMP®, a pmi.hu vendégszerzője. Az írás a szerző saját szakmai véleményét, megállapításait, következtetéseit tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik meg a PMI Budapest, Magyar Tagozat álláspontjával, illetve nem tekinthető hivatalos ajánlásnak, állásfoglalásnak, véleménynek a PMI Budapest részéről. Az írás szerzői és megjelenési jogai az eredeti szerzőt illetik.