Milyen jelzők jellemeznek téged a legjobban?

Címszavakban felsorolva: precizitás, strukturáltság, szervezettség. Ezek mind a munkámban, mind a magánéletemben jellemzőek rám. Azok közé tartozom, akik a zoknijukat is legalább négy csoportba rendszerezve tárolják. :) Projektvezetőként fontosak a fenti tulajdonságok, és úgy gondolom, hogy az tud hatékony lenni, akinek ezek ösztönből jönnek, és nem erőltetett számukra a rendszerben való gondolkodás, a környezetük (fizikai és virtuális) rendben tartása.

Mi a legjobb projektmenedzsment tanács, amit eddigi pályafutásod során kaptál?

Ne azon légy, hogy megmondd az embereknek, mit és hogyan csináljanak, ezt ők úgy is jobban tudják. Arra koncentrálj, hogy mivel tudod segíteni őket: miként tudod biztosítani számukra, hogy a munkájukra tudjanak fókuszálni, és hogyan tudod elhárítani előlük az akadályokat. Tulajdonképpen ez a „servant leadership” egyik jellemzője is, és szerintem nincs olyan projekt, ahol ne lenne kifizetődő ilyen hozzáállással tevékenykedni.

Mi volt a legnagyobb kihívás számodra eddigi karriered során?

Nem tudok kiemelni egyetlen esetet sem. Én minden munkámra egy új kihívásként tekintek. Mindegyikben megkeresem, hogy mivel lehet többet kihozni belőle, mint az eredeti célkitűzés, miként tudom még eredményesebben leszállítani a végső célt. Ha nagyon muszáj lenne válaszolni erre a kérdésre, akkor azt mondanám, hogy mindig az aktuális munkám a legnagyobb kihívás, hiszen az még nem ismert akadályokat tartalmaz, amiken majd túl kell jutni.

Szerinted miért jó a PMI Budapest, Magyar Tagozatban önkéntesnek lenni?

Sok PDU pontot lehet gyűjteni. :) Komolyabbra véve a szót, számomra az a vonzó az önkéntes munkában, hogy így lehetőségem van visszaadni abba a közösbe, amiből én is kivettem az elmúlt évek során. Nagyon sok tudást, tanulságokat, segítséget én is ingyen kaptam, az a minimum, hogy ezt ilyen módon próbálom „törleszteni”. Másrészt remek lehetőség kimozdulni a komfortzónámból, és kipróbálni új dolgokat is, mint a cikkírás vagy épp egy könyv lektorálása.

Mi a legnagyobb lecke, amit a világjárvány során tanultál?

Munka szempontjából azt, hogy működik ez a home office, és nem kell tőle félni, egyúttal megoldás a work-life balance megteremtésére is. Társadalmi szempontból pedig a tanulság, hogy ha az ember előtérbe helyezi a közösség érdekét az egyéni preferenciája helyett és képes a többiekkel együttműködve felelősségteljesen viselkedni, akkor igen is komoly eredményeket lehet elérni.

Mi a legnagyobb kihívás a jelenlegi projektedben/magánéletedben/munkádban?

Megtalálni köztük az egyensúlyt. :) A munkám során részt veszek a cég projektmenedzsment folyamatainak hatékonyság növelésében. Itt a legnagyobb kihívás, hogy egy olyan rendszert dolgozzunk ki, ami nem akadémikus, de azért elméleti szinten is levezeti, hogy mit kell csinálni, emellett konyhakész elemeket is tartalmaz, hogy segítse a projektvezetőink napi munkáját. Elsőre ez nem tűnt nehéznek, de nem könnyű mindenki igényének is megfelelni. Magánéletemben számomra az a legnagyobb kihívás, hogy úgy tudjam nevelni a gyermekeimet, hogy azzal felkészítsem őket az életre, hogy eredményes és önálló felnőtt váljék belőlük.

Hogyan segített a Project Management Professional (PMP)® minősítés a munkádban?

Segített rendszerezni az addig csak ad-hoc módon összegyűjtött tudást és egyéb projektmenedzsment szakmai szösszeneteket. Kiegészítette egy teljes rendszerré és a kezembe adta, hogy ezt kell csinálni így és így, ekkor és ekkor. Én pedig ezt a szemléletet és eszköztárat igyekszem hasznosítani, illetve a folyamatfejlesztések során a cég sikerességét ezáltal elősegíteni. Nem mellesleg az otthoni kisebb projektek során is nagyon jól alkalmazható készségeket kaptam tőle.

Szerinted miért van szüksége a világnak projektmenedzserekre?

Mert nélkülük fejetlenség lenne. :) Manapság már nincsenek egyéni hősök, akik egymaguk előállítanak eredményeket. Minden sokkal komplexebb lett, már a legegyszerűbb termékek, eredmények előállításához is csapatok kellenek. Egy ember csak akkor tud eredményesen dolgozni, ha a munkájára koncentrál. Ha eközben még más embereket is irányítania és felügyelnie kell, akkor a munkája nem halad. Na és pont erre vannak ott a projektmenedzserek. Látott már valaki komolyzenei előadást karmester nélkül?

Milyen tanácsot adnál az új, pályakezdő projektmenedzsereknek?

Kezdjék kicsiben. Nem kell egyből a komplex, nemzetközi csapattal megtűzdelt projektekkel indítani. Attól, hogy megvan a PM tudás a fejben egy PMP vizsga által, és elméletben tudjuk a soft skilleket, még nem jelenti, hogy ezeket készségszinten is alkalmazni tudjuk. Idő kell az embernek, hogy a megszerzett tudást gyakorlatba ültesse, és ehhez remek lehetőség a kisebb projektek menedzselése. Minimum 40 évet kell dolgoznunk, szóval nem kell kapkodni.

Mi az a készség, amit feltétlenül meg kell tanulniuk a projektmenedzsereknek?

Én kettőt emelnék ki. Az egyik a szervezettség. Már egy közepes komplexitású projektnél is rengeteget jelent, ha minden strukturáltan és szervezetten van kezelve. A másik a servant leadership. Ne akarjunk a csapatunk főnöke lenni, legyünk a csapat része. A projektmenedzser munkája nem több és jobb a csapattagokénál, hanem másabb. Az, hogy a vezető szervezeti hierarchiában felettük áll nem azt jelenti, hogy ő több, hanem azt, hogy övé a felelősség a projektért. Csapat nélkül viszont nincs projekt. Segítsük őket mindenben, és ők is segítenek nekünk.

Mi a legjobb része a munkádnak?

A változatosság. Megtanultam magamról, hogy nem szeretek sokáig egyfajta témával foglalkozni, igénylem a változatosságot. Emiatt is mozdultam el szakmai vonalról menedzsment irányba. Itt több inger éri az embert és gyakori a változás. Van, amikor problémát kell megoldani, van, amikor új dolgokat kell kitalálni, van, amikor az embereknek lehet segíteni, etc... És ez a változatosság sokszor kimozdít a komfortzónámból, ami az évek előre haladásával azt eredményezi, hogy folyamatosan kitolódik. Ez pedig egy nagyon hálás dolog a stresszkezelés szempontjából.

Hogyan oldod a stresszt?

Sport. Mozgás. Természet. És ezek kombinációja. Az EQ egyik alapja, hogy nem öntjük rá az érzéseinket a másikra. Ettől még az ember belül dühös, frusztrált, csalódott lehet. Ezek felgyülemlése nem egészséges, és vulkánként robbanhat ki belőlünk. Én megtanultam kezelni magamat és tudom, hogy nekem szükségem van a belső felgyülemlett feszültség időszakos levezetésére. Emiatt próbálok heti 3-4 alkalommal aktívan mozogni lehetőleg a szabadban. De sokszor már egy naplemente megcsodálása a közeli domb tetején is elűzi az aznapi stresszt.

Melyik a legjobb könyv, amit mostanában olvastál?

Aki ismer, tudja, hogy imádom a könyveket, de úgy igazán. Órákat tudok ellenni egy könyvesboltban és szerintem napokat tudnék elleni egy igazi ódivatú könyvtárban. Fantasztikus, hogy milyen tudást lehet felszedni ezekből az összetintázott fapréselményekből. Ha megkérdeznék tőlem, hogy mi az emberiség legnagyobb találmánya, akkor a válaszom az írás lenne. Szándékosan kerülöm a válaszadást, mivel nem tudok kiemelni egy könyvet sem. De hogy ne érje szó a ház elejét, adok egy ajánlást, ami nekem sokat segített: Dr. Thomas Gordon: P.E.T. - A gyereknevelés aranykönyve, illetve a társa V.E.T. – Vezetők könyve. Mindkettő ugyanazokat a módszereket taglalja, csak más szemszögből. És pont ez adja az előnyét, hogy bármelyiket is olvassuk el, a benne leírt dolgokat az élet minden területén alkalmazni lehet a kommunikáció során. Márpedig azt sokat kell alkalmaznia egy projektvezetőnek vagy egy családapának. :) Könnyedebb témában pedig Randall Munroe: Mi lenne, ha?című remek gyűjteménye. Kihagyhatatlan.

Melyik híres személyt szeretnéd a projekt csapatodban tudni?

Hát ez egy váratlan és érdekes kérdés, de ha már itt van, akkor adok rá választ is: Tony Stark. A cég, ahol dolgozok személyautók elektromos kormányrendszerének kutatás-fejlesztésével foglalkozik. Szerintem, ha őt bevenném a projektbe, napok alatt megoldaná az összes problémánkat.