Van az a mindenki által jól ismert mondás, hogy „Ne fesd az ördögöt a falra!”. Ám ismerjük a másik mondást is, miszerint „Az ördög a részletekben rejlik!”. Ennek megfelelően, ha egy részletes ábrát (tegyük fel tervet) felfestek a falra (felrajzolok a táblára), az most jó vagy rossz? „Na, mi van?... Semmi?!?... Itt a tévedés, kérem! Mer' a Semmi az nem van, hanem … nincs!!!” – mondta Besenyő Pista bácsi. Na ez nem semmi. De hogy is jön ez ide?

Azt hiszem, hogy egy kicsit elkalandoztam. Nem jó ez a csapongás. Jobb lett volna egy tervet készítenem arról, hogy milyen módon fogom felépíteni ezt a cikket. És azt hogy is kellene? Hát persze, mondjuk egy nagysebességű gondolattérképpel, közismertebb angol nevén „mind map”-pel.

Azoknak, akik nem ismerik ezt a remek eszközt, kezdjük egy rövid ismertetővel. A gondolattérkép vagy elmetérkép lényege, hogy kiindulunk egy központi témából, és különböző aspektusok mentén kibontjuk ezt a témát. Nagyon jól lehet vele rendszerezni a gondolatainkat, ezenkívül nagyban segíti új ötletek megszületését is. Sőt, ahogy a lenti Móricka-ábrán is láthatjuk, még önmaga bemutatására is alkalmas. Azt talán kevesebben tudják, hogy eredetileg Tony Buzan angol pedagógiai kutató vezette be ezt a módszert 1974-ben, miután megállapította, hogy a tananyag ilyen formában való átadása sokkal hatékonyabb, mintha csak lineáris módon lenne leírva. Még érdekesebb tény, hogy nem Buzan találta fel ezt az eszközt, ő csak megismertette az emberekkel, ugyanis már az ókorban Arisztotelész tanításait is elmetérképpel jegyezte le Porphüriosz görög filozófus. Magyarán szólva ez egy jól bevált módszer.

Az eszköz használata rendkívül egyszerű:

1. Egy nagyobb üres terület közepére felírjuk a központi témát, ötletet.
2. Sugárirányba ágakat rajzolunk, amikre felírjuk a kapcsolódó szavakat, esetleg rövidebb szókapcsolatokat. Kerüljük a teljes mondatok megfogalmazását.
3. Az ágakat további ágakra bontjuk, amik között a kapcsolatokat vagy függőségeket nyilakkal jelölhetjük.
4. Használjunk színeket, ábrákat, különböző formázásokat, hogy vizuálisan is esztétikus és könnyen feldolgozható ábrát kapjunk.
5. Nézegessük, asszociálgassunk és használjuk, amire akarjuk.

A menedzsment területén remekül lehet alkalmazni például gyökérokok keresésére (Root Cause Analysis) vagy ötletbörzék (Brainstorming) során összegyűjtött elemek rendszerezésére, illetve egy-egy prezentáció elkészítése közben is jól jön. Én személy szerint így szoktam elkészíteni egy-egy projektelem munkalebontási struktúráját (Work Breakdown Structure) is. Az agilis menedzsmentben arra is használhatjuk, hogy egy-egy „epic” vagy „story” esetében így térképezzük fel, hogy milyen leszállítandókat kell elkészítenünk.

Szeretnék kiemelni egy másik felhasználási területet is, ez pedig a megbeszélések összefoglalójának (Minutes of Meeting alias MoM) elkészítése. A legtöbb helyzetben azt látom, hogy amikor összefoglalót készítenek az emberek, akkor elővesznek egy szövegszerkesztőt, és elkezdenek lineáris listában jegyzetelni. Jobb esetben a listaelemek témakörök szerint kerülnek csoportosításra, rosszabb esetben a megbeszélés végén kapunk egy ömlesztett mondathalmazt. Nem beszélve azokról az esetekről, amikor elkezdenek összefüggések is kialakulni az egyes témakörök elemei között. Na ezek megörökítésére már végképp esélytelenek vagyunk egy mezei 1 dimenziós listával. És ekkor kezdjük el igazán értékelni a „mind map” adta lehetőségeket. Bátorítok mindenkit arra, hogy próbálja ki ezt a módszert.

Láthatjuk, hogy sokrétűen alkalmazható ez az eszköz. Rakhatunk bele szöveget, képeket, hivatkozásokat, színezhetjük, számozhatjuk. És ami a legnagyobb előnye, hogy egyszerűen és gyorsan elkészíthető. Azonban érdemes figyelnünk arra, hogy ne gondoljuk túl az egészet. Ez alatt azt értem, hogy

• ne törekedjünk művészi ábrákra, ne műalkotásként tekintsünk rá;
• ne dokumentáljuk túl a térképet, mert az már kontraproduktív lesz, csak a lényeget jegyezzük le.

Én a magam részéről sokat használom, és nemcsak a munkám során, hanem a magánéletben is. Számomra az egyik legnagyobb előnye, hogy vizuálisan mutatja meg a struktúrát és az elemek közötti kapcsolatot. A hagyományos lineáris jegyzetelés helyett a saját elménk gondolkodását sokkal jobban modellező eszközről van szó, ezáltal könnyebb a feldolgozása is. Sokszor volt olyan, hogy a gondolattérkép felrajzolása közben jutottak eszembe megoldási lehetőségek, vagy éppen a térképet nézegetve jöttem rá eddig nem látott összefüggésekre. No és persze a cikkírásaim során is használom, nagyban segítik az ötletelésemet és a rendszerezést.

A másik nagy előnye, hogy nincs szükség hozzá komoly szoftverre. Vannak persze fizetős változatok is, amik számos többletképességgel vértezik fel az alapeszközt (pl.: MindManager), de tökéletesen el lehet ténykedni egy ingyenes változattal is (pl.: Freeplane), vagy használhatunk akár online webes variánsokat is (pl.: MindMeister).

Remélem sikerült felkeltenem az érdeklődést a “mind map” alkalmazásához, és a jövőben többet fogjuk használni ezt a remek eszközt.

És hogy ne maradjon lezáratlan Besenyő Pista bácsi filozófiai fejtegetése: “Na, mi van?... Semmi?!?... Itt a tévedés, kérem! Mer' a Semmi az nem van, hanem … nincs!!! Hiszen ha Semmi van, akkor épp hogy nincsen semmi! Nem pediglen van. Innen látható, hogy ugye, ha már Semmi nincsen, az meg má' pont hogy: Valami!... Na de az viszont má' NEM SEMMI!!!”

 

Megjegyzés és felelősség kizárása: Ezen Blogbejegyzés szerzője Simon Gábor, PMP®, a pmi.hu vendégszerzője. Az írás a szerző saját szakmai véleményét, megállapításait, következtetéseit tükrözi, amely nem feltétlenül egyezik meg a PMI Budapest, Magyar Tagozat álláspontjával, illetve nem tekinthető hivatalos ajánlásnak, állásfoglalásnak, véleménynek a PMI Budapest részéről. Az írás szerzői és megjelenési jogai az eredeti szerzőt illetik.