Sok vezető és szakember számára nagy a nyomás, nagy a stressz, és a kimerültség a norma. Pedig a munkahelyi stressz nem új jelenség. Az önbevalláson alapuló adatok szerint az amerikai munkavállalók akár 72%-a tapasztal napi szinten olyan stresszt, amely zavarja mindennapi életét. Emellett 40%-uk számol be a munkájához kapcsolódó tartós stresszről vagy túlzott szorongásról, ami, ha nem kezelik, könnyen negatív következményekkel járhat a fizikai egészségre, a mentális jólétre, a termelékenységre, a teljesítményre és a karrierépítésre nézve.

A COVID-19 világjárvány súlyosbította a munkahelyi stresszel kapcsolatos meglévő kihívásokat. Az Amerikai Pszichológiai Társaság szerint az amerikaiak 67%-a számolt be arról, hogy a COVID-19 járvány kitörése óta fokozott stresszt érez. Egyesek számára a világméretű világjárvány idején a nyilvános munkavégzés realitásai jelentős egészségügyi és biztonsági aggályokat vetnek fel. Mások számára az otthoni munkavégzés sajátos kihívásokkal jár, többek között a munka és a magánélet határai gyakran elmosódnak.

A munkahelyi stressz forrásai

A munkavállalók szerint a leggyakoribb szorongást kiváltó stresszorok a következők:

• Határidők (55%)
• Személyközi kapcsolatok (53%)
• A személyzet irányítása (50%)
• Konfliktusmegoldás (49%)

 

Ez azt jelenti, hogy stresszt éreznek, ha nem kapnak elegendő erőforrást a munka elvégzéséhez, ha megoldatlan konfliktusban érzik magukat, vagy akár több projekttel és határidővel zsonglőrködnek. Ez utóbbit pedig szinte minden csapatnál látom, akikkel együtt dolgozom: a rossz tervezésből és a nem egyértelmű iránymutatásokból és elvárásokból eredő napi stressz.

 

Ez két fontos kérdést vet fel:

1. Munkáltatóként vagy csapatvezetőként hogyan tud olyan kultúrát kialakítani, amely csökkenti ezeket a stresszorokat, miközben stratégiai célokat ér el?
2. Munkavállalóként hogyan tudsz gondoskodni a saját jólétedről, miközben minőségi munkát végzel?

 

A munkahelyi stressz megoldása a vezetés és a munkahelyen dolgozó minden egyes személy felelőssége.

Miért? Mert a stressz jelentős hatással lehet arra, ahogyan az emberek a munkahelyen és a munkahelyen kívül teljesítenek, függetlenül attól, hogy milyen szerepet töltenek be a szervezetben. Az önbevallásos adatok szerint sok munkavállaló úgy találja, hogy a stressz negatív hatással van a munkahelyi teljesítményre és a munka minőségére, valamint az interperszonális kapcsolatokra a munkahelyen és azon kívül is. Bár a munkahelyi stressz problémái régóta jelen vannak az amerikai társadalomban, a COVID-19 világjárvány számos olyan helyzetet teremtett, amelyben a stressz minden eddiginél elterjedtebb és súlyosabb.

A COVID-19 során végzett munkával kapcsolatos stressz

Az otthonról dolgozók esetében a társadalmi elszigeteltségből és a "mindig készenléti" mentalitásból eredő stressz könnyen hozzájárulhat a kiégéshez, amely az Egészségügyi Világszervezet által elismert gyakori munkahelyi jelenség. A fizikai munkahelyen dolgozók számára a COVID-19-hez való alkalmazkodás és a társadalmi távolságtartás követelményei jelentős mértékben akadályozhatják a kreativitást és a termelékenységet. Emellett sok munkáltató és vezető elmulaszthatja a munka és a magánélet egyensúlyának kultúráját megteremteni, ami a stressz egyik jelentős oka.

A stressz okai

A munka során tapasztalt stressz okai a munkahelyről és személyesen is eredhetnek. Fontos, hogy ismerjük külső és belső stresszünk okait, hogy meghatározhassuk, hogyan kezeljük azt hatékonyan.

A lehetséges külső tényezők közül néhányat említhetünk:

• Jelentős életbeli változások
• Pénzügyi problémák
• Párkapcsolati nehézségek
• Túl nagy munkaterhelés vagy felelősségvállalás
• Megoldatlan munkahelyi konfliktus
• Tisztázatlan munkahelyi elvárások vagy a kommunikáció hiánya
• diszkrimináció, gyűlölet vagy bántalmazás tapasztalata
• Általában túl elfoglaltnak lenni

 

A lehetséges belső tényezők közül néhány a gondolkodásmódunkhoz kapcsolódik:

• Pesszimizmus
• Képtelenség elfogadni a bizonytalanságot
• Negatív önbeszéd
• Irreális elvárások és maximalizmus
• Merev gondolkodás, rugalmasság hiánya
• Mindent vagy semmit hozzáállás
• Honnan tudom, hogy stresszes vagyok?

 

Még ha nem is gondoljuk, hogy stresszesek vagyunk, a testünk érzi a hatását. Testünk akár észrevesszük, akár nem, átveszi a stresszt. A stressz számos lehetséges fizikai tünete a következő:

• Hangulatváltozások
• Emésztési problémák
• Csökkent energia
• Szemrángatózás
• memóriaproblémák
• Gyorsabb szívverés
• Elalvási vagy elalvási nehézségek
• Furcsa vagy nehéz álmok
• Fokozott édesség utáni vágy
• Állandó fáradtság
• Súlyváltozás
• Koncentrációs zavarok
• Fokozott szorongás és pánikroham
• Csökkent immunitás

A stresszkezelés fontossága

Némi stressz hasznos lehet. Adhat egy kis lökést ahhoz, hogy elérje a teljes potenciálját. Amikor azonban negatívan kezdi befolyásolni a munkáját és a magánéletét, a stresszkezelés kritikus fontosságú. A túl sok, nem megfelelően kezelt stressz csökkent motivációhoz vagy akár kiégéshez is vezethet. A következetes stresszkezelési gyakorlat segíthet az elmének és a testnek alkalmazkodni és ellenálló képességet kialakítani az élet stresszoraihoz. Következetes gyakorlat nélkül a teste állandóan magas riadókészültségben lehet. Idővel ez a krónikus stressz komoly egészségügyi problémákhoz vezethet.

De nem minden igaz, amit a stresszkezelésről hallasz. Először is cáfoljunk meg néhány gyakori mítoszt.

 

4 mítosz a stresszkezelésről

1. "Nem érzem magam stresszesnek, ezért nem kell odafigyelnem rá". A nagyteljesítményűek, akikkel dolgozom, gyakran nem veszik észre, hogy amit tapasztalnak, az stressz. Ha lelassítunk, hogy észrevegyük, mi történik az elméjükben és a testükben, betekintést nyerhetünk a valódi tapasztalataikba. Anélkül, hogy lelassítanának, hogy észrevegyék, elszalaszthatják a testük korai figyelmeztető jeleit és tüneteit. Legrosszabb esetben a stressz csendes gyilkos lehet, és ha nem sikerül kezelni, az szívrohamhoz vagy akár halálhoz is vezethet.
2. A stressz mindenki számára egyforma. A stressz sokféleképpen hat az emberekre. Minden emberre egyedi módon hat a stressz, és ugyanilyen egyediek azok a megoldások is, amelyek segítenek az egyik embernek a másiktól.
3. A stressz rossz. A "stressz" szó gyakran automatikusan azt a feltételezést kelti, hogy minden, ami körülötte van, rossz dolog. Egy örvendetes munkahelyi kihívás a jó stressz példája. A kulcs az, hogy megtanuljuk megkülönböztetni a jó és a káros stresszt, és felvértezzük magunkat olyan technikákkal, amelyekkel felismerhetjük a tüneteket, majd kezelhetjük azokat.
4. A stresszreakciók ellenőrizhetetlenek. Bár a stressz sok esetben természetes reakció, a mítosz akkor jön elő, amikor az emberek azt hiszik, hogy nem tehetnek ellene semmit. Vannak különböző gyakorlatok, amelyeket beépíthetsz a mindennapi életedbe, hogy minimalizáld a stressz hatását az elmédre és a testedre.

Stresszkezelési technikák

Amikor úgy érzed, hogy túlterhelt vagy (és ki ne érezné ezt néha?), jó alkalom, hogy lelassíts, vegyél egy mély lélegzetet, és lépj el az íróasztaltól. Bármilyen típusú stresszor kezelésére, legyen az külső vagy belső, ez a hat stresszkezelési tipp segít abban, hogy alkalmazkodjon és idővel ellenállóbbá váljon a stresszorokkal szemben.

1. Legyen aktív. A rendszeres fizikai aktivitás, amely felpörgeti a pulzusszámot, óriási előnyökkel jár a stressz csökkentése szempontjából. Amikor a pulzusszámod megemelkedik, a tested természetes módon endorfint szabadít fel. Hallottad már a futó mámor kifejezését? A mámor az a jó érzés, amit akkor érzel, amikor az agyad endorfint szabadít fel. Nem kell azonban fitneszfanatikusnak lennie ahhoz, hogy ezt a hatást elérje. Bármilyen tevékenység, amely felpörgeti a pulzusszámodat, endorfinok felszabadulását okozza az agyadban. Egyszerűen fogalmazva, csökkenti a stresszt, ha megmozgatja a testét olyan tevékenységekkel, mint a jóga, a séta, a kocogás vagy az úszás.
2. Gyakorold a tudatosságot. A mindfulness a gondolataid és érzéseid tudatosításának gyakorlata. A mindfulness egy erőteljes technika, amelyet számos tevékenységre alkalmaznak, például meditációra, jógára, sőt olyan mindennapi tevékenységekre is, mint a zenehallgatás és az ételek élvezete. Ha tudatos vagy, képessé válsz arra, hogy visszalépj a helyzetektől, és ne vedd őket olyan szó szerint. Ezért a stresszreakciód nem indul be, ha nem ragaszkodsz annyira ahhoz, amit gondolsz vagy érzel. További előnye, hogy lelassul a reakcióidőd, így tudatosan dönthetsz arról, hogyan reagálj, és a legjobb megoldást találhatod ki. Sok csapat, akikkel dolgozom, csökkenti a munkahelyi konfliktusokat a mindfulness gyakorlásával.
3. Adjon magának több szabadidőt. Legtöbbünkben legalábbis van némi ambivalencia a "semmittevéssel" kapcsolatban. A munkahelyi és családi kötelezettségek nagy terhe mellett azt gondolhatjuk, hogy produktívnak kell maradnunk, ami miatt úgy érezhetjük, hogy a strukturálatlan idő elvesztegetett idő. Ellentmondásos, de a tanulmányok azt mutatják, hogy a szünetek és a pihenőidő valójában segít abban, hogy produktívabbak legyünk a munkahelyünkön. Lehet, hogy azt gondolja, hogy csak "lusta", de mindenkinek szüksége van némi pihenőidőre, hogy legyen energiája és összpontosítása a legjobb munkájához.
4. Művelje magát. A hálaadás gyakorlása segít arra összpontosítani, ami jól megy, és amit értékelsz, ami csökkenti a stresszt. Ez az egyik legegyszerűbb és leggyorsabb út a nagyobb békeérzethez és érzelmi jóléthez, a nagyobb általános életelégedettséghez és az életben való nagyobb boldogságérzethez. A nagyobb hálával rendelkező emberek általában erősebb kapcsolatokat ápolnak az otthoni és munkahelyi emberekkel, és hajlandóbbak megbecsülést adni másoknak a jól végzett munkáért.
5. Koncentráljon az önbeszéde javítására. Az olyan kritikus önbeszédek, mint például: "Idióta vagyok", "Mekkora lúzer vagyok, és mindig is az leszek"; és "Ezt a célt is elbuktam, mint ahogy az összes többit is", stresszt okozhatnak a szervezetedben, és szorongóvá, kevésbé rugalmasabbá tehetnek, sőt a munkahelyi teljesítményedet is megnyomoríthatják. Javíthatsz az önbeszédeden, ha először is észreveszed, milyen kritikus szavakat mondasz magadnak. Ezután ehelyett mondd magadnak azokat az együttérző és bátorító szavakat, amelyeket egy olyan személynek mondanál, akit szeretsz, például egy gyermeknek. Végezetül pedig használjon egy napi forgatókönyvet vagy mantrát, hogy átprogramozza a belső kritikusát hasznos asszisztenssé azáltal, hogy olyan dolgokat mondogat magának, mint: "Képes vagyok", "Erős vagyok" és "Megoldom!".
6. Legyen kapcsolódban másokkal. A Mental Health America megállapította, hogy a megkérdezettek 71 százaléka fordult a barátokhoz vagy a családhoz stressz idején. Az otthonról történő munkavégzés korában a magány és az elszigeteltség érzése nagyobb, mint valaha. Az emberek társas állatok. Vágyunk arra, hogy érezzük, hogy támogatnak, értékelnek és kapcsolatban vagyunk. Szánjon időt arra, hogy valóban olyan módon kapcsolódjon másokhoz, amely számunkra jelentőségteljes.

A tartós siker kulcsa

Ne feledje mindig, hogy a mentális és fizikai jólét a szakmai siker alapja. Céljai megvalósításához hajlandóság, kitartás és erős lélek kell. A stressz elnyomása nagymértékben lelassítja a fejlődését álmai és törekvései megvalósítása felé a munkahelyén és azon túl is. Itt a Pathfinder Solutionsnél a mi filozófiánk és megközelítésünk a jobb és gyorsabb eredmények elérésében, a teljesítmény növelésében és az elégedettség érzésének megszerzésében az, hogy lelassítunk, hogy szándékosan és céltudatosan cselekedjünk. A stressz esetében pedig a lelassítás, hogy megfelelően kezeljük a munkáját és magánéletét befolyásoló stresszt.

 

Forrás: https://blog.iil.com/stress-management-overcome-stress-build-resilience/