Projektpedagógia

pexels photo 416405„A 21. század analfabétái már nem azok lesznek, akik nem tudnak írni és olvasni, hanem azok, akik nem tudnak tanulni, felejteni és újratanulni.”

Alvin Toffler

A projektszemlélet a gazdaság, a tudomány, a kultúra és a technológiai fejlődés egyre több területén válik fontossá, és egyre szélesebb körben alkalmazzák, így nem csoda, hogy a projektpedagógiáról, mint az iskolában hasznosítható oktatási módszerről is egyre többet hallani. A téma aktualitását az is jelzi, hogy az Óbudai Egyetemen május végén kerül megrendezésre egy konferencia "Hazai és külföldi modellek a projektoktatásban" címmel. Ennek apropóján a következőkben röviden körüljárjuk a projektoktatás témáját.

Bár Magyarországon jószerivel inkább csak a rendszerváltás után kezdték el alkalmazni és az elmúlt tíz évben kezdett szélesebb körben ismertté válni, az Egyesült Államokban már a 20. század elején megjelent. Maga a módszer John Dewey amerikai filozófus és pedagógus nevéhez köthető, leírását pedig Dewey elvei alapján tanítványa és követője William Kilpatrick alkotta meg “The Project Method” című könyvében.

A hagyományos iskolai oktatás kritikája
A projektpedagógia már létrejöttekor a hagyományos iskolai oktatás kritikájaként fogalmazódott meg. Megalkotói szerint a hagyományos oktatás a tudást "dekontextualizálja", vagyis kiemeli a való életből és elszakítja a valós problémáktól, melyek megoldására eredetileg létrejött. A projektmódszer ezzel szemben interdiszciplináris jellegű, és nagy fokú rugalmasságot igényel. Dewey kísérleti iskolájában azt hangsúlyozta, hogy a tanulásnak személyes tapasztalaton kell alapulnia, és figyelembe kell vennie a tanulók fejlődési szükségleteit. A tanulónak aktívan részt kell vennie a tanulás folyamatának alakításában, és tennie kell a közösség ügyeiért is, tehát társadalmilag aktív polgárrá kell válnia. Kilpatrick fontosnak tartotta a teljes személyiség formálását, továbbá az iskolában tanult anyag és a társadalmi valóság szoros kapcsolatát is a módszer megalkotásakor.
A mai, nagymértékben felgyorsult világban, ahol a digitális technológiák egyre nagyobb szerepet nyernek, érdemes újragondolni az oktatás szerepét. A hagyományos oktatás ma is a tudás elsajátítására és annak ismétlésére, visszaadásának képességére koncentrál. Az internet elterjedésével és a digitális technológiák folyamatos fejlődésével az adatcentrikus tudás értéke egyre inkább csökken, hiszen bármihez hozzáférhetünk szinte bármikor. Annál fontosabbá válik viszont a tájékozódásra, a tanulásra, az önálló ismeretszerzésre való képesség és a kritikai gondolkodás.

A projektpedagógiai módszer jellemzői
Miből is áll tehát a projektmódszer a pedagógiában? Karl Frey svájci szerző ezt a következőképpen fogalmazta meg Dewey nyomán: „A projektmódszer szerint a tanulók egy csoportja egy olyan, érdeklődésüknek megfelelő témát dolgoz fel, amelyet a csoport maga választ. A projektet kezdeményező lehet a tanterv, a tanár vagy a csoport tagja(i). A résztvevők a témát közös tervezés útján egyedül dolgozzák fel, amely egy felmutatható eredményhez vezet.” A pedagógiai projekt tehát egy komplex feladat, mely nem feltétlenül illeszthető be egy tantárgy keretei közé és nem szűkül le a tervszerű feladatvégzésre. A projektnek egy, a diákok számára is érdekes és értelmes, releváns, nyitott kérdésre kell keresnie a választ. A projekt során a diákok a különféle kapcsolódó folyamatok aktív résztvevői, a tervezéstől a problémamegoldáson és a döntéshozáson keresztül a végső produktumok létrehozásáig és az eredmények bemutatásáig, megbeszéléséig, kiértékeléséig. Ezek során a folyamatba involválódva sajátítanak el olyan fontos kompetenciákat, mint a kreativitás, a kritikus gondolkodás, a kommunikáció, a csapatmunkára való képesség, különböző szociális és kommunikációs képességek, az analitikus gondolkodás képessége, az önálló munkavégzésre, a tervezésre és az időbeosztásra való képesség. A jól megvalósított iskolai projekt  a diákokat motiválttá, aktívvá, együttműködővé, és a feladat iránt elkötelezetté teszi.

A projektpedagógia kihívásai és további lehetőségei
A projektpedagógiáról nagyon sok szó esik, egyre többen és több helyen beszélnek róla. Megvalósítása azonban sokszor különböző akadályokba ütközik. A hagyományos oktatás gyakorlatában nem könnyű megfelelő helyet, időt vagy elegendő erőforrást találni egy iskolai projekthez, hiszen az rendszerint kilép a megszokott diszciplináris és tantárgyorientált megközelítés keretei közül. Ebből kifolyólag más tanári hozzáállást, más időkereteket, más jellegű befektetett energiát kíván az iskola részéről, mint a megszokott. Sokszor ez kellő támogatottság, anyagi források és idő hiányában lehetetlenné válik, hiába lenne az iskola vagy a pedagógus nyitott rá. Valószínűleg több rendszerszintű ösztönzés és támogatás sokat segítene a projektmódszer továbbterjedésében. Széleskörűbb alkalmazása azért is egyre sürgetőbb és üdvözlendőbb lenne, mivel a projektoktatás, az eddig felsoroltak mellett, a mai világhoz szükséges digitális kompetenciákkal is felvértezhetné az iskolarendszerből kikerülő diákokat, melyeket mind a munkaerőpiacon, mind személyes életük során nagy mértékben tudnának hasznosítani.
Az Óbudai Egyetemen Hazai és külföldi modellek a projektoktatásban címmel immár második alkalommal megrendezésre kerülő konferencia körképet ad a hazai kísérletekről, törekvésekről, tapasztalatokról és a követhető külföldi példákról a pedagógia eme fontos, perspektivikus területén.

Felhasznált irodalom:
http://rmpsz.ro/uploaded/tiny/files/magiszter/2007/osz/03.pdf
http://folyoiratok.ofi.hu/sites/default/files/article_attachments/upsz_2009_11_08.pdf
https://hu.wikipedia.org/wiki/Projektm%C3%B3dszer
M. Nádasi Mária: A projektoktatás elmélete és gyakorlata. Budapest, Géniusz könyvek, Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, 2010.
Verók Attila - Vincze Beatrix: A projektmódszer elmélete és gyakorlata. Eger, Eszterházy Károly Főiskola, 2011.
http://tanmester.tanarkepzo.hu/projektpedagogia

Belépés tagoknak

Legyen tájékozott!



catchme refresh

Joomla Extensions powered by Joobi

Registered Education Providers

 

szinergia-logo

hpe logo

 

Szponzorok

   itshlogo
logo turkiz

unnamed

nea 1

prof logo
dxc logo

Partnerek

ujpmszlogo

hte670

KPMG Blue logo web

Art of Projects Conference 2018

MasterClass 2018

Agile Practice Guide

Agile Practice Guide

PMBOK Guide Sixth Edition

ezgif.com resize

PM Tudástár

pmbok

facebook          linkedin