Pénzügyi technológiai forradalomban élünk, ez ügyfélként, felhasználóként egyértelmű, ha pénzügyeink online intézésére, és a közelmúlt drasztikus változásaira gondolunk. Ezt a forradalmi átalakulást, a mobilalkalmazások látványos bekerülését a banki/biztosítói szolgáltatási portfoliókba jobbára a javuló ügyfélélmény oldaláról érzékeljük és élvezzük.

A fintech forradalom nyomását a hagyományos pénzügyi szolgáltatókra ezzel összhangban a szektorban/szektornak dolgozó fejlesztői team-ek is érzékelik. Pénzügyekről lévén szó, a plusz iparági szabványok, a hangsúlyos szabályozói elvárások, az ügyféladatvagyon védelme mind olyan kritériumok, amelyeknek való megfelelés default-ként kell beépüljön a termékinnovációs folyamatokba.

Mindezt nagyban leképezi a DevOps megközelítés, mondhatni szoftverfejlesztési kultúra egyre terjedő alkalmazása, ahol az üzemeltetési, fejlesztői, és a tesztelő csapatok egymással összhangban dolgoznak és amely folyamatban a visszajelzési ciklusoknak állandó szerepe van. A DevSecOps-ban már a banki szoftverfejlesztéseknél kiemelkedően fontos biztonsági/compliance elvárások beépítése is megjelenik. Az agilis gyakorlatokban használt visszajelzések, retrospective-k, review-k alkalmazása most már eléri a bank IT security és compliance területeit.  Amikor is mind a tervezéskor, user story-k írásakor, a fejlesztéskor, a különböző DevOps metrikákon keresztül mindenhonnan érdemes visszajelzést begyűjteni.

A McKinsey egy közelmúltban megjelent tanulmányában osztotta meg az ABN Amro Bank agilis transzformációjának történetét Article (4 pages), amelynek egyik újabb állomása egy hybrid-cloud környezetben alkalmazott DevSecOps megközelítés volt. A fejlesztői csapatok kisebb, onshore és offshore team-ekben dolgoztak és a fejlesztések privát és publikus felhőszolgáltatásokba kerültek migrálásra, Platform as a Service (PaaS) keretben. A generális felismerés az volt, hogy az automatizált DevOps-os világban az IT Security és Compliance szempontok sérülhetnek, már a fejlesztési folyamatban van szükség gyors szakértői iterációkra.

S hogy ezt miért tartjuk fontosnak az agilitás fejlődése szempontból?

A történet jól rámutat arra a folyamatra, hogy értékelődik fel most már a Compliance és az IT Sec területek szerepe is a fejlesztések kivitelezése terén, amely folyamatnak a COVID19 teremtette helyzet valószínű újabb lökést fog adni. Napjainkban a Compliance és IT Sec team-ek technikai szinten is kell tudjanak vizsgálódni, kapcsolódni a fejlesztésekhez, a szakértőknek beszélgetni kell tudni az architekt-ekkel, minden a csapatmunkán és a feladatok helyes definiálásán múlik.

Az Accenture / SolutionsIQ ábráján az üzleti agilitás keretrendszerei az alábbi kapcsolódásban jelennek meg.

A helyes problémát, a valódi ügyfél -, ill. megrendelői igényt kell megoldani (Design Thinking, Lean Startup), azt is ráadásul jól (Scrum, Kanban, XP) és minél gyorsabban, ill. folyamatosan kell jó minőségben mindezt realizálni (DevOps). Dióhéjban ennyi is lehetne az üzleti agilitás keretrendszereinek az összefoglalása, az ördög azonban mindig a részletekben van.  Az agilis működés, az agilis keretrendszerek kiterjesztése, úgymint a DevOps és DevSecOps megközelítések alkalmazása, számos pénzügyi szolgáltató számára kihívást képez. A megoldás kulcsa pedig minden esetben magában a vállalati kultúrában, a változás menedzsment kezelésében rejlik.

Források: mckinsey.com, solutionsiq.com, wikipedia.com, shiwaforce.com, suse.com Linux

 

Note and Disclaimer: The author of this Blog post is Attila Takács, PMP®, head of business development, Complytron. He is a guest author of PMI.hu. The writing reflects the author's own professional opinion, findings, and conclusions, which do not necessarily agree with the position of PMI Budapest, Hungarian Chapter, and cannot be considered as an official recommendation, resolution, or opinion of PMI Budapest. The copyright and publication rights of the writing belong to the author.